Június végén nyári pihenőre mennek a Budatéka szolgálói, legközelebb a nyári táborban találkozhattok velük. Egy körkérdéssel zárjuk az évadot, amelyből kiderül az is, hogy mi volt a legképtelenebb/legizgalmasabb/legdrámaibb/leglegleg kérés az elmúlt fél évben.

„Azért szeretek a pult mögött állni, mert tudom, hogy valami szuper jó dologgal tudok szolgálni a gyülekezetben. Nagyon örömteli volt, amikor egy gyülekezeti hírlevélben megjelent cikk alapján jóval többen kerestek egy könyvet, mint amire számítottunk.” (Zsófi)

„Azért szeretek a pult mögött állni, mert szeretem a könyveket, szeretek olvasni, és szeretném ezt a szenvedélyt másokkal is megosztani. Egyszer egy német turista azt kérte, hogy mondjam már el röviden, miről szólt az istentisztelet.” (Zoli) 

„Azért szeretek a pult mögött állni, mert ezer mosolyt kapok és adok. A legfurcsább kérés: egy nagy faragott keresztet szeretett volna venni valaki.” (Kata)

„Azért szeretek a pult mögött állni, mert így közvetlen kapcsolatban lehetek az emberekkel, segíthetek nekik könyvet találni, és mert fantasztikusak a Budatékások! A legizgalmasabb kérés…hm…talán inkább a legkedvesebb – valaki, aki akkor volt először a gyülekezetben, útmutatást kért, és jó érzés volt, hogy üdvözölhettem, fogadhattam nálunk. Nem mindig könnyű először és egyedül megérkezni egy új helyre, környezetbe.” (Oli)

„Azért szeretek a pult mögött állni, mert itt lehet a legtöbb emberrel találkozni És a könyveken keresztül kapcsolódni. A leglegleg pedig, hogy kb. 200 alkalommal mondtam a betérő turistáknak, hogy ez nem katolikus templom.” (Zita)

„Azért szeretek a pult mögött állni, mert valódi találkozásokkal ajándékoz meg. A legfurcsább kérdés… nem is tudom, de mindenki megkönnyebbül, amikor meg tudom mondani merre van a mosdó…” (Ilona)

„Azért szeretek a pult mögött állni, mert jókat lehet beszélgetni a testvérekkel, s a bekukucskáló emberekkel. A legizgalmasabb kérdés az volt, miért csak ezeket a Bibliákat áruljuk?” (Kriszti)

Szeretettel osztjuk meg Tóth Emese presbiterünk, hittanoktatónk beszámolóját a március 29-én Kecskeméten megrendezett katechetikai találkozóról. A cikk megjelent a Parókia Portálon, amely erre a linkre kattintva olvasható.

A 2025. március 29-én Kecskeméten megrendezett katechetikai találkozón Lenkeyné Teleki Mária református lelkész, a Dunamelléki Katechetikai Támogató Szolgálat vezetője köszöntötte a résztvevőket.

Az áhítatot Pál Ferenc református lelkész tartotta, az Apostolok cselekedetei 27. részének 22-23. versei alapján: „Én azonban most is azt tanácsolom nektek, hogy bizakodjatok, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó.” Pál útja Rómába – ez volt a textus, az igehirdetés középpontjában pedig a reménység állt. A lelkész arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitoktatók szolgálatában is gyakran kerülünk viharos helyzetekbe, mégis kapaszkodhatunk abba a bizonyosságba, hogy Isten ígéretei biztos alapot jelentenek számunkra. A résztvevők számára az is elgondolkodtató kérdésként fogalmazódott meg, hogy

milyen reménység él bennünk, és mit tapasztalunk: milyen reménysége van a gyerekeknek, akikkel foglalkozunk?

Az igei gondolatok után rövid megosztás következett kis csoportokban, majd imaközösség.

Ezt követően dr. Szászi Andrea, az RPI katechetikai igazgatóhelyettese oktatási előadóként tartott plenáris előadást „Nevelés a 21. században: generációk a gyakorlatban” címmel.
Az előadás betekintést nyújtott az Alfa- és a Z-generáció jellemzőibe, különös tekintettel a 2010 után született gyermekekre, akik jelenleg a hittanoktatásunk fókuszában állnak. Szó esett a generációs különbségek pedagógiai vonatkozásairól, a digitális környezet hatásairól, valamint a tanulási stílusokhoz illeszkedő módszertani megközelítésekről. Az elméleti háttér mellett számos gyakorlati példát is kaptunk arra, hogyan lehet ezekre a sajátosságokra reflektálni a hitoktatás során.

A párhuzamosan zajló délutáni szekciók három téma köré csoportosultak:

• Újszövetségi történetek – kreatívan (Zimányi Noémi): A szekcióban kreatív és játékos módszereket ismerhettünk meg, amelyekkel az újszövetségi bibliai történetek élményszerűen, interaktív módon adhatók át a gyerekeknek.
• Ötletek az ifjúsági közösségépítéshez (Csőri-Czinkos Gergő): Az ifjúsági csoportok megszólításának, motiválásának és megtartásának lehetőségeiről esett szó, különösen a közösségi élmények és a kapcsolódás fontosságára fókuszálva.
• Ötlettár az óvodai katechézishez (Pluhár Gáborné): Ebben a szekcióban a legkisebb korosztályhoz való közelítés kreatív eszköztárát ismerhették meg a résztvevők: mondókák, dramatikus játékok, vizuális elemek és ritmikus eszközök segítségével.

A nap zárásaként sor került egy fórumbeszélgetésre, ahol Lenkeyné Teleki Mária és dr. Szászi Andrea ismertették az előmeneteli rendszer aktuális kérdéseit, valamint a Katechetikai Szolgálat közeljövőbeli programjait és fejlesztési irányait. A résztvevők kérdéseket tehettek fel, megoszthatták tapasztalataikat és észrevételeiket is. A találkozó egész napos programja gazdag lelki és szakmai feltöltődést nyújtott, segítve bennünket abban, hogy a generációs különbségek ismeretében még hatékonyabban végezhessük szolgálatunkat az egyházban és az iskolákban egyaránt.

Az alkalom áldásmondással zárult.

200 hét, 200 csütörtök este, 200 ima, 200 vers.

Mikor Illés Dávid a covid járvány idején bezárt templomunk helyett parkolóban, templomkertben, online kezdett alkalmakat tartani – megkért, hogy kapcsolódjak be az esti imádságba.

Az első alkalmak inkább izgalmasak, mint mélyek voltak, a közvetítés nehézségei inkább feszültséget okoztak, mint örömöt.
Aztán egyszer csak minden a helyére került és mi hétről hétre összegyűltünk imádkozni, ahogy ezt most is tesszük minden csütörtökön gyülekezetünk YouTube csatornáján 21 órakor élő adásban.

Közösséggé lettünk még akkor is, ha személyesen nem ismerjük egymást. Az évek óta együtt töltött esték visszajelzései megerősítést adnak, hogy sokaknak ez a fél óra jelenti a közös ima örömét.

Az imaalkalmakat eddig több, mint 20000-en hallgatták meg több kontinensről és ahogy oly sokan írják: kíséri útjukon, reményt és biztatást ad.

Személyesen is hosszú utat jártam be, közelebb kerültem az igéhez, Istenhez és önmagamhoz.

Szeretettel várok mindenkit, csatlakozzatok hozzánk és imádkozzunk együtt!

Fördős Kata

A vajdasági Gyermek- és Ifjúsági Missziónál voltunk látogatóban Bácsfeketehegyen.

Diakónusunk köszöntése a diakónusok vasárnapján

A július 7- i istentiszteletünkön köszöntöttük dr Vargáné Tárnok Anna diakónusunkat, aki már több, mint 10 éve szolgál közöttünk.
Az Úr áldja meg további szolgálatait, életét, családját.

Szép ajándék volt ebből az alkalomból a Reformátusok Lapjában megjelent, vele készült mellékelt riport.

Csenki Zsuzsanna diakóniai gondnok

A gyülekezetben összegyűlt adományokat péntek este a lelkes önkéntesek átválogatták, szortírozták, majd szombaton délelőtt megpakoltuk a Református Szeretetszolgálat kölcsönbe kapott mikobuszát és Kovács Dávid segítsegével elszállítottuk Cegléd- Ugyerbe az ottani tanyavilágban élő rászorultak részére.
S.DG!
Köszönet a segítőknek:
Barócsi Ditta
Máday Kati
Vas Vera
Klupp Edit és Ajsa
Braczkó Zsuzsa
Vincze Petronella
Igaz Éva