Aktuális délelőtti istentisztelet

2025. április 21. Húsvéthétfő 10:00 úrvacsorás ünnepi istentisztelet Igehirdető: Molnár Péter (nincs gyermek-istentisztelet)

Lekció: Mk 14,1-8 és Jn 20,24-29

Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogy Jézust valamiképpen csellel elfogják és megöljék, mert ezt mondták: Ne az ünnepen, nehogy zavargás legyen a nép körében.
Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárdusolaj volt egy alabástromtartóban, és az alabástromtartót feltörve, ráöntötte az olajat Jézus fejére. Némelyek pedig maguk között bosszankodtak: Mire való az olajnak ez a pazarlása? Hiszen el lehetett volna adni ezt az olajat több mint háromszáz dénárért, és a pénzt szétosztani a szegényeknek. És korholták az asszonyt, de Jézus ezt mondta: Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem. Mert a szegények mindig veletek lesznek, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek. Azt tette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre. (Mk 14)

Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.
Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek! Azután így szólt Tamáshoz: Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem! Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek. (Jn 20)

Textus: 1Jn 5,1.4.

Aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született. (…) Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.

105. 1.

516. 1-5.

2. Jézus él, mi is élünk, / A haláltól nem félünk,
Mert ő diadalmat vett, / Bűnünkért eleget tett
Isteni erejével, / Hathatós érdemével.

3. Nékünk megigazulást / És a bűnből gyógyulást,
Istennel békességet / És boldog reménységet
Nyert feltámadásával, / Örök igazságával.

4. Előtted arcra esünk, / S kérünk, édes kezesünk:
Részeltess halálodnak / És feltámadásodnak
Drága érdemeiben, / Édes gyümölcseiben.

5. Cselekedd Szentlelkeddel, / Végtelen érdemeddel,
Hogy új életet éljünk, / Végre porból felkeljünk
Örök, nagy boldogságra / És halhatatlanságra.

513. 1-5.

2. Az ősi kígyót, bűnt, halált, / Kínt, poklot, szenvedés jaját
Legyőzte Jézus, Mesterünk, / Ki most feltámadott nekünk.
Halleluja!
3. Az élet győz, a mord halál / A prédát visszaadta már,
Nagy úrságának vége lett, / Krisztus hozott új életet.
Halleluja!
4. A nap s a föld s minden, mi él, / Ma bút örömmel felcserél,
Mert a világnak zsarnoka / Nem kelhet többé fel soha.
Halleluja!
5. Mi is éljünk vigadva hát, / Daloljunk szép halleluját,
Hadd zengje Krisztust énekünk, / Ki sírból feltámadt nekünk!
Halleluja!