GYÜLEKEZETÜNK

Református gyülekezet

A keresztyénség nagy családjában gyülekezetünk a reformátusság kis családjába tartozik. Vasárnapi alkalmainkat istentiszteletnek hívjuk, és a Biblia alapján két sákramentumot/szentséget ünneplünk, melyeket maga Jézus szerzett: a keresztséget és az úrvacsorát. A templomokon  csillag a betlehemi csillagra emlékeztet bennünket, a kakas a hűség, a bűnbánatra való felhívás, a hit és az éberség jele. Reformátori alapelveinket az „öt solának” nevezzük (a latin „sola” szó jelentése: „egyedül”). Egyedül a Szentírás az a forrás, ami mércéje minden más más Istennel és önmagunkkal kapcsolatos ismeretnek (a többi alapelv tehát értelemszerűen a Szentírás tanításán alapszik). Egyedül Krisztus a közvetítő Isten és ember között, ebből következik, hogy nincs más, aki közbenjár értünk, és nincs más, aki meg tudná váltani az embert. Üdvösségünk így hát egyedül kegyelemből van, Isten ajándéka ez Krisztusban, amiért mi semmit nem tudunk tenni, csak egyet: egyedül hit által elfogadjuk ezt az ajándékot, és hitből már most magunkra vonatkoztatjuk. Mindezekért pedig egyedül Istené a dicsőség! Reformátori alapelveink hálára, alázatra és szabadságra hívnak, megélve, hogy  „Mi azért szeretünk, mert ő [Isten] előbb szeretett minket.”  (1János 4,19)