Családi pillanatok – nov 30. | Budai Református Gyülekezet
Pages Menu
Rss
Családi pillanatok – nov 30.

Családi pillanatok – nov 30.

Hogyan neveljem hitben a gyermekemet? 

Néhány kezdeti szemléletformáló gondolat

Körülbelül 15 év adatik nekünk szülőknek, hogy értékes mintákat, gondolkodásmódot, viselkedésmódot, viszonyulást alakítsunk ki gyermekeinkben, és ezekhez kapcsolódva keresztyén hitünket, reménységünket átadjuk nekik.

A hitünk átadása kapcsán fontos tudnunk, hogy MINDENBEN MINTÁK VAGYUNK a gyerekek számára. A gyermekek szavak nélkül is magukba szívják, hogy anya és apa miben hisz, mit tart helyesnek, hogyan gondolkodik életről-halálról, hogyan hoz döntéseket, hogyan bánik másokkal, hogyan küzd meg nehéz helyzetekkel, stb. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány fontos irányelvet, amire érdemes lehet figyelni, megfontolni a mindennapok során, amik segíthetnek, hogy Istenbe vetett hitünket és azzal együtt értékrendszerünket át tudjuk adni a gyermekeinknek.

  1. Beszélj a gyermekedről Istennek!  Az első és talán legfontosabb dolog, hogy gyermekedet Isten jelenlétében szemléld. Amikor imádkozol, mesélj a gyermekedről Istennek. Mondd el Istennek, hogy hálás vagy a gyermekedért, hogy nagyon szereted. Mondd el, hogy milyen értékeket látsz benne, hogy milyen sok tálentuma van, hogy mért áll nagyon közel hozzád. Mondd el, hogy mi nehéz neked, mit nehéz elfogadni benne. Kérd Istent, hogy adjon bölcsességet, és mutassa meg neked a gyermeked minél több értékét, hogy őt Isten szemével láthasd. Meg fogod látni, hogy ezeknek a beszélgetéseknek a hatására elkezded majd egészen új szemmel látni a gyermekedet.
  1. Mondd el a gyermekednek, hogy ő Isten ajándéka! A mindennapokban számos olyan beszélgetési helyzet van, amikor Istenről beszélhetünk a gyermekünknek. Amikor kikívánkozik belőlünk, akkor mondjuk el neki, hogy ő Isten ajándéka számunkra (akkor is elmondhatjuk, amikor még nagyon kicsi és nem érti, sőt, amikor még az anyukája pocakjában van), mondjuk el, hogy őt Istentől kaptuk, hogy értékei vannak, az életének célja és értelme van. Mondjuk el, hogy Isten nagyon szereti őt, olyannak teremtette, amilyennek pontosan elgondolta: sok-sok értéket, tálentumot adott neki (pl. bátorságot, kíváncsiságot, hűséget, segítőkészséget, kézügyességet…stb. sorolj fel olyanokat, amiket értéknek látsz a gyermekedben). Ez a tudás olyan mély biztonságot és egészséges önértékelést ad a gyermeknek, ami egy életen át elkíséri őt.
  1. Ne legyél szégyenlős! Lehet, hogy kezdetben nehéz, hogy Istenről beszéljünk, de a gyermeknek az lesz természetes, amibe belenő. Egyáltalán nem csodálkozik, sőt, ő bárhol és bármikor képes Istenről beszélni és kérdezni. Metrón, villamoson, a vendégsereg közepén stb. Igyekezz levetkőzni a magaddal hozott gátlásokat, és se magad előtt, se mások előtt ne legyél szégyenlős, ha a gyermek Istenről kérdez. A nehézség ellenére ez neked is alkalom, hogy felvállald a hited, és ez minta lesz a gyermek számára is, hogy felnőttként ő is fel tudja vállalni a hitét mások előtt.
  1. Mesélj a saját hitedről! Mesélj a gyermekednek arról, hogy te hogyan találkoztál Istennel, mit jelent neked Isten léte, miben formálja a gondolkodásodat? Mért szerettél, vagy nem szerettél templomba járni, amikor kicsi voltál? Milyenek voltak régen az ünnepek és az mért volt jó, vagy mi hiányzott? Mit jelent neked a hited, hogyan formálja a gondolkodásodat, életedet, döntéseidet? Mért mész templomba, mért fontos neked a közösség? stb. Ha őszinte vagy, és mersz mesélni magadról, meg fogod tapasztalni, hogy a gyermekeddel mély bizalmi kapcsolatod lesz és ő is mesélni fog magáról.
  1. Légy elérhető! A gyermeknek a szülő olyan, mint a levegő, egyedül még nem képes megküzdeni az élet dolgaival. Minden fájdalom, félelem és öröm esetén hozzád fut, sír, ha nem lát. Fontos, hogy soha ne utasítsd el a gyermeked, ha rád van szüksége, elesett, fél vagy fájdalom érte, vagy ha meg akar mutatni neked valamit, amit alkotott. Öleld magadhoz és nyugtasd meg, miközben tudod, hogy Isten ugyanígy átölel, ha neked van szükséged vigaszra vagy menedékre és figyel rád, ha elé viszel valamit. Figyelj arra, hogy mikor van szüksége rád, és ha lehetséges, szoríts időt a számára a sok tevékenység között is. A nap során mindig legyen egy kevés minőségi idő, amit együtt töltötök: játékkal, beszélgetéssel, közös tevékenységgel.
  1. Fogadd el azt, ahogy ő Istenről gondolkodik! A gyermekek Istenről alkotott képe folyamatosan fejlődik. Amikor egészen kicsik, még le tudják rajzolni Istent, felhőkön ülve, emberi alakban. Felnőttként már tudjuk, hogy Isten nem kiábrázolható, de a gyermekeknél az absztrakt gondolkodás csak később, 12 éves kor körül alakul ki. E mellett számos olyan dolog van, amiről a gyermekek még leegyszerűsödve gondolkodnak, de ez egyáltalán nem baj, sőt természetes dolog. Beszélgethetünk arról, hogy ő mért így gondolja, és megerősíthetjük azt a részét, ami igaz belőle. Fogadjuk el, hogy a gyermekünk hit tekintetében is folyamatos formálódásban van, bízzunk Istenben, és bízzunk a gyermekünkben, hogy hite meg fog erősödni, le fog tisztulni mire felnő.
  1. Sohase fenyegesd Istennel! Sem Istennel, sem a Gonosszal, vagy Sátánnal, se a kárhozattal ne fenyegessük a gyermekeket. Isten gyógyító és szerető Isten. A nevelés során mindig arra helyezzük a hangsúlyt, hogy azért ne tegyünk rossz vagy fájó dolgokat, mert az másokat, vagy önmagunkat megsebez, és Isten azt szeretné, ha teljes, szabad, boldog életet élnénk. A gyermekekben természetes módon ki fog alakulni nagykorra a bűnbánat érzése, mert a szeretet hiánya magától szomorúságot okoz. A gyermekek így belülről, szívből irányítottak lesznek és nem külső félelem miatt nem tesznek majd helytelen dolgokat.

Sorozatunk következő része lesz hamarosan: Az ünnepek jelentősége a családban