Beszámoló erdélyi utunkról | Budai Református Gyülekezet
Pages Menu
Rss

Beszámoló erdélyi utunkról

 

 

A Haypál Alapítvány szervezésében idén is útra keltünk, hogy pályázati pénz felhasználásával a reformáció 500. évfordulóját  a gyülekezet által hosszú évek óta támogatott marosvásárhelyi Emmaus gyermekotthonnal közös istentiszteleten ünnepeljük meg.

Fő úticélunk mellett ismerkedtünk Erdély csodaszép természeti és kulturális értékeivel is.  Utunk első napján látogatást tettünk a  felújított tordai sóbányában.

 

A hegy belsejében 13 emelet magasságú hatalmas sóbánya van, művelésével már felhagytak, így itt uniós támogatással nagyszabású látvány- és szórakoztató centrumot építettek ki. Felhasználják a barlang különleges mikroklímáját is, elsősorban légúti betegségek gyógyítására.

Estére érkeztünk meg marosvásárhelyi szállásunkra. Múlt évben is a Hotel Everest vendégei voltunk, színvonalával és a  magyar személyzet kedvességével mindenki elégedett volt.

Másnap kisebb körutazást tettünk, Szovátán körbejártuk a Medve tavat, Korondon Józsa kerámiákat vásároltunk. Farkaslakán  Tamási Áron sírjánál megemlékezést tartottunk. Tovább indultunk Székelyudvarhelyre, itt a belvárosban tettünk rövid sétát, ebédszünettel.

 

 

Következő állomásunk Csíkszereda-Csíksomlyó volt a kegytemplomi látogatással. Igyekeznünk kellett, mert visszafelé még  Segesvár világörökségi  belvárosát is tervbe vettük. Megcsodáltuk a középkori szász város gyönyörű építészeti emlékeit.

Vasárnap reggel közösen átbuszoztunk az Emmaus otthon gyermekeihez, akik nagy örömmel készültek a találkozásra. Az otthon lelkész vezetője, Molnár Eszter is különleges ajándékkal kedveskedett mindnyájunknak, név szerint:  erdélyi városokat  fotókkal is bemutató csodaszép könyvet kaptunk.

 

Némi beszélgetés, gyermek ölelgetés  és szobáik megtekintése után indultunk Kissármásra, ahol Molnár Eszter férje a lelkipásztor. Közös istentiszteleten emlékeztünk meg a reformációról és annak a magyarságra gyakorolt hatásairól.

Kedves szeretetvendégség után átbuszoztunk Nagycégre, ahol már csak néhány idős gyülekezeti tag lakik, megtekintettük  középkori picinyke  fatemplomukat.

Innen  hazafelé indultunk Kolozsváron át, ahol már nem volt időnk megállni. (tavalyi kirándulásunkon a Farkas utcai templom istentiszteletén vettünk részt és akkor belvárosi sétát is tettünk.)

Nagyváradon is csak rövid technikai szünetet tartottunk, mert múlt évben részletes városnézés volt itt is.

Három napon keresztül ragyogott ránk a nap, 30 °C  körüli  nappali hőmérséklettel. Hazaérvén döbbenten hallottuk a híradásokban a pusztító viharokról, amely zónán  röviddel előtte mi is átjöttünk, még napsütésben.

Velünk volt az Úr, ahogy csoportos imában gondoskodó szeretetét kértük.

SDG.

Mobilképek itt

További képek  itt